A nagypénteki hagyományok ezt követően alakultak ki, a 8-9. század között szilárdultak meg a ma is ismert szertartások. Nagypénteken Jézus szenvedéseire a magyar falvakban virrasztással emlékeztek. Az asszonyok Jézus jelképes szent sírja köré gyűltek és ott imádkoztak és énekeltek A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak a harangok, ettől kezdve húsvétig harangoz
A nagypénteki szokások közül csupán a kolompolás maradt fenn napjainkig. Az iskolás gyerekek egy-egy csoportja ma is végigjárja a város utcáit, kezükben kereplővel, csengővel, kolomppal NAGYPÉNTEKI NÉPSZOKÁSOK. írta: Popovics Ancsa. A nagypéntek a húsvétot megelőző péntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára;a keresztény egyház szigorú böjttel. A népi hagyomány a megtisztulás és megújulás napjának tekinti nagypénteket. Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja Nagypénteken szokták a férgeket is kiűzni a házból. A féregűzés szótlanul, néha lármával, olykor meztelenül történik, hogy a gonosz szellemet, amely a paradicsomi kígyó módjára a csúszómászó férgekben lappang, annál biztosabban el lehessen riasz- tani A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a féregűzés. Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg -Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!- arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz
Evangélikus szokások böjtben és nagypénteken. Böjti ebéd: a lutheránus bab (egyszerű, sós vízben főtt lóbab), a kukoricamálé és a csiripszli vagy csíramálé (csíráztatott búza, rozs mozsárban összetörve, liszttel keverve kemencében sütve) Meztelen nagypénteki férfiak. Az ártó erőket a férfiak sok helyen zajkeltéssel, kerepléssel űzték el a földekről, de voltak, akik ennél is tovább mentek annak érdekében, hogy távol tartsák a balszerencsét családjuktól. Róheim Géza néprajzgyűjtő az 1920-es években egy különös göcseji nagypénteki szokást jegyzett fel A nagypénteki ájtatosság része volt a kálváriajárás (kálvária), a Szent sír körüli virrasztás. A Szent sír, az Úr koporsója állítás a katolikus templomokban sajátos hazai, illetve közép-európai liturgikus fejlemény. A Szent sír őrzését pl. Gyergyó-medencében a legutóbbi időkig a legények végzik
Húsvéti szokások: Nagypéntek. Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó. Külön szokások vonatkoztak a férfiakra, a hajadonokra vagy adott esetben a háziállatokra. Azonban mindegyiknek megvolt a maga szerepe. Nagypénteken tilos a mosás és a kenyérsütés. Az emberek nem főzhettek és süthettek zsírral a nagypénteki böjt idején - A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a → féregűzés. Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg (Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!) arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz. Érsekcsanádon még. nagypéntek: az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a →húsvéti szent háromnap második napja, →aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és →kereszthalál ünnepe. →Szigorú böjti nap.. 1. Elnevezései. a) a zsidó naptárból eredően: Paraszkeué (gör.), Parasceve (lat.), 'Készületi nap' (vö
A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a féregűzés. Ez arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz. Egyéb tilalmak is ismertek voltak; pl. nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy dögöljenek az állatok Külön szokások vonatkoztak a férfiakra, a hajadonokra vagy adott esetben a háziállatokra. Azonban mindegyiknek megvolt a maga szerepe. Tilos a mosás és a kenyérsütés Nagypénteken. Az emberek nem főzhettek és süthettek zsírral a nagypénteki böjt idején A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak Norvégiában az eddigieknél is furcsább szokások vannak Húsvétkor. Ebben az országban ugyanis az emberek krimi regényeket olvasnak, amiket kifejezetten Húsvétkor adnak ki, norvégul Paaskekrimmen-eket. A hagyomány 1923-ban fogant meg a norvégokban, amikor is egy könyvkiadó cég elkezdte reklámozni a legújabb krimi kötetét az. Esküvői szokások. Jellegzetes esküvői ételek voltak: húsleves, savanyú káposzta, malacsült, paprikás csirke, szilvás sütemény. Az esküvői ebédnél minden fogás tálalása előtt a rövid versikét mondtak. Például: Ich tritt herein und bring euch das Rindfleisch mit dem Kren, gedenket wie die Rose riecht
Liturgia és szokások A katolikus egyház a régebbi szigorú szabályokon mára enyhített: szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő (ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól), valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén arra kéri 14.
